animo, 1.

1) [anima] éltet, elevenít, élővé tesz; (költ.) a. guttas in angves, (élettelen) cseppeket (eleven) kigyókká változtat.

2) [animus] ih. mellett, valakit bizonyos érzéssel vagy hangulattal tölt el, hangol, felhangol, lelkesít (l. animatus), a. pueros orientes sic.

3) újk. az 1) jelentés átvitelével, üdít, üde állapotban fentart, és még erősebben feltüzel.

4) a 2) jelentés szerint szenv. magát valamire határozza, elszánja, a két utóbbi jelentés csak újk.