madidus, mn.

1) ázott, nedves, vizes, nyirkos (fölülről és kivülről, ellentétben ezzel siccus; vesd ö. humidus), capilli, alae; (költ.) madentes genae, köny áztatta, fossae, bővizü, vizzel bővelkedő. Innen

2) A) (színk.) ittas, részeg: reddere aliquem m. B) puha, megpuhított (húsról s több efféléről); és innen = elromlott, elrothadt, jecur.

3) átv. ért. a) (ősk.) lágy, bágyadt, gyenge. b) teljes, megtelt valamivel, artibus, jocis.