anhelitus, us, hn. [anhelo]

1) lihegés, fuvás (orron), rövid lélekzés, pihegés, fuladozás: aa. moventur (mikor az ember nagyon sebesen jár).

2) (költ. és újk.) lehellet, az a levegő, melyet az ember beszí és kilehel: aridus a. venit ab ore.

3) kigőzölgés, pára, gőz, terrae.