luxuria, ae, nn. és ies, ei, nn. [luxus]

1) növényről, kövérség, buja növés, segetum.

2) bujaság, érzékiség, tobzódás, mértékletlenség, fénykórság, fényűzés (alanyilag hajlamról és vérmérsékletről, vesd ö. luxus): l. et lascivia; l. senectuti fdissima est.; tulságosan gazdag, bő beszédről.

3) átalán, a helyes mértéken való tulcsapongás bármi dologban; így pl. a) állatok dévajkodása a mozdulatokban, tulságos délczegség, taurorum. b) a hatalom gyakorlásában való tulkapás, féktelenség, magával nem birás s több efféle.