1. lustro, 1. [lustrum]

1) engesztelő áldozattal megtisztít, vallásos tekintetben tisztává tesz: l. agrum, exercitum, senem; (költ.) lustramur Jovi, Jupiternek felmutatott engesztelő áldozattal megtisztítjuk magunkat. Innen

2) (l. 2. lustrum 2.) szemlét tart, megvizsgál, exercitum.

3) gondosan átnéz, innen A) (költ.) megnéz, megtekint, corpus lumine, rem oculis. Innen a) átv. ért. l. aliquid animo, meggondol, megfontol. b) bejár, átfut, felkeres: l. Aegyptum, stella l. signiferum orbem; (költ.) ll. ignem equis a tüz körül lovagolnak. Hasonlóan sol l. omnia flammis megvilágít mindent, Aurora l. terras lampade Phbea, meglátogatja a földet napvilággal (mások ezen helyen ezt csak ezzel fordítják «megvilágosítja», ettől lux); dum umbrae montibus convexa lustrabunt, mig az árnyék a hegyek behorpadásait felkeresi.