lumbus, i, hn. ágyék.
1) sajátl. a) mint testrész emberen és állaton; b) mint sültnek való husdarab: felsár, bélpecsenye, oldalas; c) névk. (költ.) a szeméremtest
2) átv. ért. a szőlőtőnek az a része, a hol a hajtások búnak ki, hónalj.