luctus, us, hn. [lugeo]
1) gyász, mely külső szokásos jelekben (öltözetben, haj nem fésülésben s több effélében) mutatja ki magát, tehát jelesen kedves ember elvesztéseért küln. haláláért való gyász, szomoruság (vesd ö. dolor, mror): senatus est in l., gyászruhát öltött; luctus finitur, deponitur, leteszik; l. domesticus, családi gyász; luctu et caede omnia complentur.
2) ugy látszik, hogy néha, ámbár nem éppen helyesen = dolor, átalán gyászolás, buslakodás; (költ.) levior l., csekélyebb ok a búra.
3) névk. a) gyászt v. bút okozó esemény, «gyászeset»; b) átalán ok a búra.
4) (költ.) személyesítve: Luctus, a gyász istene.