longus, mn. kf. és ff.

1) térben hosszu, hasta, via, epistola; navis l. hadi hajó, küln. gálya; fossa sex pedes longa; (költ.) homo l., magas termetű, szálas; átv. ért. manus l., messze nyuló; (költ.) = terjedelmes, tágas, freta, aether.

2) (újk., ritkán) = longinquus 3.: militia l., a távolban.

3) időben, hosszu, hosszas, hosszasan v. sokáig tartó, mora, mensis, syllaba; negotium l., hosszadalmas; injuria l. (költ.) hosszadalmas elbeszéleni; (költ.) ll. anni, késő vénség. Innen A) in longum ducere, hosszura halasztani; ex longo, régóta. B) l. societas, régi szövetség. C) longum est, igen hosszadalmas lenne; ne longum sit, hogy rövidebb legyen, rövideden; nihil mihi est longius alig várhatom, nyugtalanul kivánom. D) longius facere aliquid, a dolgot körülményesen tárgyalni, longus esse nolo, nem akarok hosszadalmas lenni. E) longus spe (költ.), távolban reménylő; in longius consultans, messze időre. F) (költ.) longum mint ih. nyujtva, clamare.