loculus, i, hn.

1) e. A) kics. sz. locus, l. ezt. B) küln. koporsó. C) Szt. Mihály lova. ||D) rekesz, állás egy egy darab marha számára.

2) t. szekrényke, kisded láda, szelencze, persely, melyben küln. pénzt s több effélét tartanak: demittere numos in ll.; ll. stimulorum (Pl.) rabszolgáról, kinek háta a gyakori verésért szinte rendes helye a korbácsnak.