loco, 1. [locus]

1) valahová állít, tesz, helyez, felállít: l. milites super vallum in munimentis; l. insidias alicui, equites pro cornibus, stipendium et commeatum alicubi. Innen átv. ért. A) l. civitatem in alicuis fide, bizza; res locata in certis personis, -hoz kötött, illető; l. beneficium apud ingratos, iránt mutat; l. operam bene, alkalmaz; l. mentem in re, valamire fordít. B) küln. l. aliquam in matrimonium (így is: in matrimonio) v. nuptum, férjhez ád, alicui, valakihez, in luculentam familiam, tekintélyes családba. C) pénzt kamatra kiád, kölcsön ád, pecuniam alicui. D) l. nomen (költ.), kezességet vállal.

2) bérbe ád, kiád, l. domum; l. se v. operam suam, fizetésért valamire kötelezi magát. Innen A) bérbe kiád, a legtöbbet igérőnek, vectigalia, portorium, agrum. B) kiád, a legkevesebbért ajánlkozónak szerződvényileg oda ád valamit, hogy csinálja meg: quaestores ll. eam statuam basimque faciendam; l. cibaria anseribus; l. templum Junoni, vestimenta exercitui. Innen fn. locatum, i, kn. bérbeadás, kiadás; judicia, quae fiunt ex empto aut vendito, aut conducto, aut locato; sunt autem bonae fidei judicia haec, ex empto vendito, locato conducto, bérviszony v. bérleti viszony.