*locatorius, mn. [locator]
(kétes) provincia l., hol az illetők csak haszonbérbe adók. Igy idézik e szót: Cic. ad Att. 15, 9, 1, a hol azonban most ez áll: legatoriam provinciam; ellenben megvan egy régi latin görög szótárban, még pedig = misqwsimaios, bérbe kiadott, v. kivett.