litera, ae, nn. [lino]

1) e. és t. betü: literam A humo imprimere; duae ll., két betü (vesd ö. 2. A.); ad 1., betüről betüre; in literam v. literarum ordine, betürendben; nescire literas, nem tudni olvasni és irni; facere literam v. literas, irni; nullam ad me l. misit, «egy betüt» se irt nekem. Tréfásan (Pl.) homo trium literarum = fur; literam longam (azaz: I) ex me faciam felakasztom magam. Innen irás, kézirás: accedit ad similitudinem literae tuae, és (költ.) t. literae, iromány, pl. levél, kötelezvény, sírirat stb.

2) átalán a mi irva van, iromány, irat, irásbeli fogalmazás: literis tradere, mandare, illud literis non exstat. E szerint A) levél (átalán vesd ö. epistola); dare alicui literas ad aliquem; unae binae etc. ll., egy, két stb levél (vesd ö. 1.) B) hivatalos irományok, mint jegyzőkönyv, oklevelek, bizonyítványok, számvivőkönyvek, jegyzékek s több effélék: ll. publicae; ll. societatis, publicanorum; ll. rerum decretarum. C) irott emlékek, nemzeti irodalom, könyvek és irományok átalán: abest historia nostris ll.; Graecae de philosophia ll., a görög bölcsészeti irodalom. Küln. a történelmi és bölcsészeti irodalom. A mennyiben ez a tudományos miveltség főeszköze, rokon jelentésü ezekkel a) tudományosság, olvasottság, tudományos miveltség, v. b) tanulmány, tudomány v. tudományok: sit mihi orator literis tinctus; erant in eo plurimae ll.; cognitio, studia literarum; nescire ll. tudományos míveltség nélkül valónak lenni.