1. liquo, 1. [liqueo]
1) folyóvá tesz, olvaszt, lapidem igni.
2) tisztít, megszűr, vinum. Innen átv. ért. világosít (beszédről). Küln. r. liquatus, tiszta; vox, tiszta, csengő hang; dicta, minden haszontalan szószaporítástól megtisztított.