ligula v. lingula, ae, nn. [kics. sz. lingua ]

sajátlag kis nyelv, innen átv. ért. =

1) földnyelv.

2) (újk. költ. ) saruszij keskeny vége.

3) (újk.) kalán v. kanál; innen mint mérték, egy kalánnyi.

4) kis kard.

5) csap.

6) hangszeren fuvóka.

7) (Pl.) mint szitokszó, «te semmire való!»

8) a két karu emeltyű rövidebb kara, a melyet az emelendő teher alá tesznek.

9) a tentahalnak egy nyelvalaku tagja.

10) a mérleg «nyelve».

11) tubulatio ligulae, nyelvalaku cső.