libro, 1. [libra]

1) egyensúlyban lebegve tart v. mozgat: quibus ponderibus terra libretur; vela librantur a dubia aura (költ.); Titan l. orbem paribus intervallis (éjnapegyenlőségkor). Innen (újk.) mérlegel, megfontol, fontolóra vesz, sajátl. és átv. ért.

2) vizszintező eszközzel megmér, vizirányu fekvést ád, egyenget pavimenta; aquam, esését méri v. határozza meg; és átv. ért. paribus orbem horis, nappalt és éjjelt egyenlővé tesz; innen: vízirányosan forgat, lebegtet, csóvál, mozgat: l. hastam, hogy annál erősebben dobhassa (vesd ö. vibro); (költ.) aves ll. cursus, v. se in aere repülnek; l. corpus in herba, szép csendesen leereszkedik.

3) átalán hajít, dob, telum ab aure, cestus inter media cornua.