[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

3. liber, era, erum, mn. kf. és ff.

1) szabad átalán, önálló, akadályozatlan, cselekvésben stb., meg nem kötött, nem kötelezett; sapiens semper est l.; l. et solutus; l. arbitrium, l. consuetudo peccandi; (költ.) liber revertendi, a visszatérésre nézve, kinek szabadjában van visszatérni. Innen küln. A) polgári tekintetben szabad, ellentétben a rabszolgával (vesd ö. ingenuus): liber est jure Quiritium; (költ.) toga, vestis l. toga virilis. B) politikai tekintetben szabad népről, még pedig részint köztársasági alkotmányban élő, ellentétben az egyeduralomban élővel, részint független, más népnek nincs alávetve.

2) valamitől szabad, ment, A) kijelölve azt, a mitől valaki v. valami szabad, ment: l. ab omni sumptu, locus l. ab arbitris; l. ab observando homine perverso, mentve van atttól, kimélve van attól, hogy stb., sőt csupa hat. esettel, l. cura et angore, mens l. omnibus vitiis; (költ.) l. laborum, nyomoruságtól ment. B) ugy hogy az, a mitől valaki v. valamely tárgy szabad, ment, nincs tisztán kifejezve, de az összefüggésből v. nyelvszokásból könnyen ki lehet venni: locus l., nem látogatják, nem járják, háborítatlan, éppen így aedes ll.; res familiaris l., nincs eladósítva, nincs adósággal terhelve; 1. lectus, nőtlen ágya. Így küln. önállón, ellentétül a fogságban levővel, szabad, szabadon járó.

3) szabad, a miben vagy a hol, a minél (valaki v. valami) nincs korlátolva v. megkötve: (költ.) l. aqua, szabadon folyó, campus, szabad, nyilt; quaestio l., közönséges, nem tartozik bizonyos személyhez v. időhöz; fenus l., midőn akkora uzsorát vehetni, mekkora az embernek tetszik, ll. mandata, korlátlan megbizás, teljhatalom, midőn semmi bizonyos utasítás nincs adva; otium l., szabad; libera fide, senkinek nem adva szót; libero mendacio uti, szabadon hazudni, l. custodia, legatio, lásd e két szót; liberum est mihi, szabadságomban van.

4) roszaló értelemben, igen is szabad, zábolátlan, adolescens, amor; vina ll., jó kedvü poharazás (vagy = bor, mely az embereket «szabaddá», «szabad lelküekké» teszi); (Pl.) liber harum rerum, erre nézve, e tekintetben.

5) szabad lelkű, szabadon gondolkozó, szabadelmü, homo, animus; l. in tuenda communi libertate.