libamentum, i, kn. [libo]

1) a mit valamiből legelőbb vesznek el, próbadarab, izlelő, mutatvány, ll. praedarum; primia ll. ingenuarum artium; nova ll. famae carpere, első csorbítani meg valamely asszony jó hirét, becsületét.

2) áldozat, valami istenség számára, küln. folyó tárgyból, áldozatöntés: prima ll., az először levágott s tűzbe vetett haj; gyakran átv. ért. zsenge.

3) (újk. költ.) mind az, a mit a halottal együtt a máglyára tettek és vele elégettek. ||

4) = libum, l. ezt.