1. lenis, e, mn. kf. és ff.

1) (anyagilag) enyhe, szelid, lágy s több efféle, vox, fricatio, ventus, motus; vinum I., óságtól szelidült; fastigium l., lassanként emelkedő domb; venenum l., lassu, stagnum, lassan folyó.

2) átv. ért. (szellemileg) szelid, kegyes, jó, lágy, csendes, kimélő s több efféle, homo, ingenium, verba, sententia; l. in aliquem, (költ.) l. recludere, kész kinyitni.

3) nyelvt. msz.: spiritus l. lágy hehentés.