legitimus, mn. [lex]

1) törvényes, törvényszerü, törvény által meghatározott v. törvény szerinti: l. pna, crimen, hostis (kit a törvények megtámadni megengednek), potestas; dies l. comitiis habendis; conjux, filius l., törvényes, igaz: fn. legitima, orum, kn. t. törvényes szokások, szabályok.

2) (ritkán) valami törvényt illető, valami törvényhez tartozó, törvényes, quaestio.

3) átalán illendő, illő, helyes, jó, szabályszerü, kellő, alkalmas, numerus, pna, sonus.