languor, oris, hn. [langueo]

1) bágyadás, ernyedés, bágyadtság, lankadtság, corporis; gyakran betegség bágyadtsága, beteges gyengeség: l. aquosus, bágyasztó vizkórság: excusare l., gyengélkedéssel menteni magát.

2) átv. ért. szellemi vagy lelki tétlenség, lomhaság, lanyhaság, erő és buzgalom hiány: l. et desidia; afferre alicui languorem, önteni, csepegtetni; küln. (költ.) a) bú; b) epedés.