laetitia, ae, nn. [laetus]

1) öröm, vidámság (a mint magát kimutatja, vesd ö. gaudium; öröm mint ideiglenes kedélyállapot, vesd ö. hilaritas): l. et voluptas; perfrui laetitia; ef'ferri, exsultare laetitia, az öröm miatt pajzánnak, csintalannak lenni.

2) átv. ért. (újk.) A) szépség, kellem, membrorum, orationis. B) termékenység, loci. C) bőség, pabuli.