judico, 1. [judex]

1) bíráskodik, bíróilag határoz, végez, itél: j. rem minime dubiam, éppen nem kétes dologban; j. recte et ordine; j. contra aliquem pecuniae, meg nem fizetett pénzért, de (a vádlóról) j. aliquem capitis v. pecuniae, valakit halálos itéletre v. pénzbirságra keres, valakit -ra, -re bevádol, bepanaszol, szintígy j. alicui perduellionis, erről vádol, ellenben a biróról j. alicui perduellionem, -nek vall, mond. Innen a dologról mint tárgyról biróilag eldöntött, elítélt, res judicata.

2) a törvényhatósági körön kivül A) átalán ítél, vél, feltesz, recte, aliquid, de re aliqua; j. aliquid verum esse. B) megítél, aliquem ex suo ingenio; j. aliquid pondere, sulyáról valamit megbecsül, sensu oculorum. C) valakit valaminek nyilvánít, tart, aliquem hostem, Socratem sapientissimum. C) elrendel, meg- v. elhatároz: j. abesse eorum, consiliis; mihi judicatum est, erősen elhatároztam.