joculatorius, mn. [joculator]

tréfálkozó, mókázó. (Cic. Att. 4, 16, 3 a végin kétféleképpen olvasnak: némelyek így: huic joculatorem senem illum interesse sane nolui; mások meg így: huic jaculatoriae arti senem illum stb., meg mások: jaculatoriae disputationi. A medicii kéziratban áll: joculatorie, még pedig: in rasura», és alig ha nem ez a leghelyesebb olvasás, a mennyiben: joculatorie interesse = mókázva jelen lenni, igen jól talál a hely értelméhez). F'n. kn. t. tréfák, mókák.