intermitto, etc. 3. I. cs.
1) közbebocsát, közbeereszt, diem; nullum tempus i. quin, egy napot se mulaszt el, melyen stb.; brevi tempore intermisso, rövid idő mulva. Igy is: trabes intermissae paribus spatiis, melyek között egyenlő közök vannak.
2) szabadon hagy: i. reliquum tempus a labore vagy ad laborem, a dolgot a hátralevő időre félbeszakasztja; rendesen részesülőben: pars intermissa a flumine, a hol a folyó víz nem járt, víz nem járta, loca intermissa custodiis, őrizettel meg nem rakott; per intermissa a kőfalon való réseken.
3) egy darab időre félbehagy, abbahagy, megszüntet valamit (vesd ö. mitto, omitto, cesso); i. studia doctrinae, proelium, laborem; i. literas ei mittere; éppen így: coelum i. mitescere. Igy küln gyakran r. intermissus, felhagyott, megszüntetett, ventus, libertas; mos i., szokásból kiment, verba ii. usu quotidiano, a mindennapi használatból kiment.