intercipio, cepi, ceptum, 3.

1) valamit kiindulási pontja s rendeltetése helye közt felfog, elfog, kifog, elvesz: i. tela, literas, commeatum; hostes ii. magnum numerum jumentorum; a suis interceptus, elzáratott; (költ.) i. hastam, a másnak vetett lándzsát felfogta azaz őt érte.

2) elvesz, elkap, ki- v. elragad, aliquid ab aliquo v. (költ.) alicui; i. pecunias, elsikkaszt. Innen küln. a halálról, elragad: fata eum ii.; interceptus veneno; (költ.) i. Cererem, a vetést semmivé teszi.

3) (újk.) félbeszakaszt, akadályoz, iter, sermonem.