intelligo, lexi, lectum, 3. [interlego]

1) észreresz, lát, érez s több efféle, többnyire külérzékkel; ex vultu cuiusdam Ephori intellexit P., insidias sibi fieri; mihi ea irata est, video et i.; de gestu intelligo, quid respondeas; ex tuid literis i., te audisse etc.; ibi i. preces suas non audiri, észrevette; intelligor falsus esse (Tac.), veszik észre, hogy álnok vagyok; i. quid dicas, jól tudom, mit mondasz.

2) átlát, megért, felfog: i. aliquid; i. quid sit deus; i. ista esse vera; i. magna ex parvis. Küln. A) non multum in re aliqua i., valami dologban nem nagy belátással bir, valami dologból keveset ért; nihil i., semmit se ért, tud; Catonem sua aetas non intellexit, Catót kora nem tudta felfogni (megitélni). B) (szink.) intellextin (e helyett: intellexistine), értetted-e? C) intelligendi auctor, a gondolatok mestere. D) néha vél, képzel, gondol, ért: sanguinem quid intelligis? hoc intelligi volo, ezt akarom érteni rajta; motum illum ex aeterno intelligi convenit, azon mozgást öröktől fogva valónak kell gondolni: vel hoc intelligant (rákövetkező tárgyesetes h. móddal) értsék azt úgy, hogy. . .; ea quae non dicunt sed intelligi volunt, az, a mit nem mondanak, hanem csak sejtetni akarnak. E) küln. valamihez ért, valamiben szakértő (vagyok stb.), úgy tudományban mint müvészetben: faciunt intelligendo ut nihil intelligant, a tulságos birálgatással oda jutnak, hogy kimutatják értetlenségöket; dicere enim bene nemo potest, nisi qui prudenter intelligit, a ki nem alapos szakértő; meum intelligere nulla pecunia vendo, az én müizlésemet.