intellectus, us, hn. [intelligo]

1) (újk.) észrevevés, érzés (érzék által), i. saporum, acrimoniae, érzés; intel lectus in cortice peritis, a dologhoz értők kérgéről megismerik a fát.

2) értés, megértés, felfogás (ésszel); i. boni, mali, a jó, rosz felfogása; capere intellectum disciplinarum, felfogni: hoc caret intellectu, nem érthető, nincs értelme; illud habet intellectum, az érthető.

3) (újk.) ész, felfogó tehetség; nostro intellectu, belátásunk szerint.

4) fogalom, jelentés, értemény, szóról s több efféléről, verba quaedam diversos ii. habent.

5) (újk.) műértőség, izlés, rudis Corinthiorum.