inspector, oris, hn. [inspicio] (újk. )

1) néző, szemlélő.

||2) küln. vizsgálva szemlélő, vizsgáló; így névszerint az a tisztviselő, a ki a tartományokban a szántóföldeket jóság tekintetében megvizsgálta az adókirovás czéljára.

||3) belátó, cordis, a szivbe.