insisto, etc. 3. (sajátlag ) k.

1) valamibe valamin v. valamire áll, odalép, fellép: i. in jugo; i, jacentibus (tul. e.), elesettekre, vestigiis alicuius, valaki nyomdokiba lép, éppen így: honoribus alicuius, valaki hivatalába lép: (újk.) i. in sinistrum pedem; i. firmiter, szilárd állást vesz vagy szilárdul lép föl; önállóan prave i., rosz útat választ. Igy cselekvőleg is valamire rálép, plantam, limen, i. vestigia, lépdegel, lépeget; küln. i. iter, viam, elindul, választ, átv. ért. i. rationem rei alicuius, bizonyos cselekvésmódra határozza el magát.

2) valakit nyomában követ, szorít, szorongat, üldöz, nyom, hostibus; innen bellum i. moenibus, egész a falakig nyomul.

3) valamivel buzgón foglalatoskodik, hévvel, tűzzel űz valamit, i. rei alicui és in rem aliquam, mint cs. is: i. negotium, valami dolgot, munkát, űz, gyakorol, folytat, annak fekszik.

4) ragaszkodik valamihez, tovább folytat valamit, flagitare, urbem oppugnare.

5) k. állva marad, megállapodik; paulum i.; motus stellarum ii. Igy küln. beszédközben megállapodik, félbe szakasztja magát, egy kis szünetet csinál, quae cum dixisset, paulumque institisset, quid est?» inquit. . .; innen valami mellett megállapodik, singulis.

6) megakad, kétkedik, kifogást talál.