insidiae, arum, nn. t. [insideo]

1) les, úgy maga a hely, hol valaki egy v. több ellenségre leselkedik, hogy azt(őket) váratlanul és ravaszul megtámadja, mint a személyek, kik ilyen czélla lesben állnak: invadere aliquem ex ii.; milites collocare in ii; collocare, diaponere insidias.

2) átv. ért. leselkedés, csel, ravasz és titkos terv v. megtámadás: interficere ab ii. v. per ii.; insidias parare, struere, tendere, comparare alicui (így is contra aliquem), valaki után leselkedni. Innen átalán fortély, ravaszság, ravasz bánásmód: adhibere insidias; insidiis v. ex ii. (ellentét: aperte), ravaszul, fortéllyal.

3) csalárdság, csalás, valaminek csaló volta: insidiae noctis, az éj sötétében az embert környező láthatatlan veszélyek; aetatis, a vénség elgyengüléséből származó hátrányok.