1. insero, sevi, situm, 3.

1) bevet, beültet, -plántál, beolt, surculum arbori v. in arborem; (költ.) még olt, vi tem, arbutus inseritur fetu nucis, beoltják.

2) átv. ért. A) beplántál, benyom, bevés: eloquentia i. novas opiniones; i. vitia. Küln. r. insitus vele született, belé gyökerezett: sapientia i. in istam domum; hoc natura est insitum; odium, opinio penitus insita, amor menti insitus. B) insitus in Calatinos, a C. családba felvétetett.