injectio, onis, nn. [injicio]

1) beletevés, -illesztés a) mint gyógyt. msz. befecskendés, -lövelés; küln. allövet. || b) átv. ért. sugallat, Satanae. || c) ellenvetés. || d) szónoklatt. msz. = eribolh, több mondatnak ugyanazon vagy hasonértelmü szóval való kezdése.

2) jogtud. rátevés, küln. i. manus, mint erőszakos elfoglalást jelölő tény (l. injicio 2.)