iniquus, mn. kf. és ff. [inaequus]

1) egyenlőtlen, egyenetlen, ferde, lejtős, meredek, locus, ascensus.

2) rosz, A) tárgyról, a) főleg helyiségről alkalmatlan, nehéz, locus, via, még ez is tempus. b) káros, ártalmas: vina ii. capiti. c) (Pl.) nem egyező, ellenkező: hoc i. est comico choragio. d) (költ.) a kellő mértéknek meg nem felelő, tehát vagy igen nagy, tulságos, szertelen, sol (nap hősége), passus; vagy igen kicsiny, pondus. B) személyről rosz indulatu, ellenséges, alicui és in aliquem, még fn. ii. mei, ellenségeim, elleneim.

3) méltánytalan, igazságtalan, túlon túl kemény és szigoru, pater, conditio. Így küln. iniquum est, nem méltányos kivánság v. követelés és fn. a) iniquus i, hn. méltánytalan, igazságtalan ember; b) iniquum, i, kn. méltánytalanság, igazságtalanság; per aequa, per iniqua, akár méltányos, akár nem méltányos feltételek mellett, minden áron.

4) rosz kedvü, nem csendes: iniquo animo (= inique) aliquid pati (ferre), mori, nem örömest, rosz kedvvel.