infringo, fregi, fractum, 3. [infrango]

1) tör, eltör, letör, florem; remus infractus (a sugaraknak vizben megtörődése által) eltörtnek látszó; (költ.) i. vestes, elszakaszt; (költ.) i. linguam dadog.

2) gyakran átv. ért. gyengít, erőtlenít, militum vim, res vagy conatus adver sariorum; i. aliquem v. animum alicuius, leveri; szenv. veritas pluribus modis infracta, meghamisított, fides infracta metu, megingatott, testamentum infringitur, elromlik; verborum ambitus infringitur, a beszéd ellankad, numeri infringuntur, a hangzatosság gyengül, vox infringitur (újk.), férfiatlan lesz.

3) (költ.) valamit úgy vág valamihez, hogy eltörik: i. cratera alicui; i. colaphum alicui, valakit pofon csap; i. lumbos postibus et liminibus, rajta feküdve feltör.