inficio, feci, fectum, 3. [infacio]

valamivel valamit beken, bemázol (küln. egy tárgynak külsejét valahogyan elváltoztatja)

1) fest, valamivel beken, megken, megnedvesít: i. se vitro, mare sanguine; (költ.) i. diem nota, fekete jegygyel megjegyez, pallor i. ora. Innen átv. ért. A) sapientia animum ejus non coloravit sed infecit, csak külsőleg adott neki mázot. B) i. aliquem artibus, tanít; i. animos, a kedélyekre bizonyos hatással van.

2) elegyít, aquam re aliqua; pocula veneno. Küln. A) (költ.) i. pabula tabo megmérgez; furia infecta venenis, mérges kigyókat hordó; scelus infectum, a vétek, melylyel magok magukat beszennyezték. B) ragályoz, bemocskol, megfertőztet, elront, animum desidia; infici opinionum pravitate.