[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

inexpeditus, mn. kf. és ff.

*1) bonyolult, összezavarvodott, pugna. Liv. 24, 16, 3 (Madvig: impeditior). ||

2) szokatlan, begyakorlatlan. ||

3) személyről, késedelmes.