iners, tis, mn. kf. és ff. [inars]

1) (ritkán) ügyesség és műértőség nélkül való, ügyetlen, homo.

2) tétlen, tevéketlen, rest, semmit se csináló, homo, otium, senectus; (költ.) i. gleba, miveletlen, semmit se termő, aqua, álló, tempus (hora), üres, stomachus, nem emésztő, frigus, dermesztő, gémberítő, caro, nem fris; i. nota censoria, hatás nélkül való; querela i., gyáva. Küln. gyáva, i. et imbellis, in proelia trudere inertem.