inebrio, i, [inebrius] (újk. )
1) lerészegít, megrészegít, aliquem.
2) átv. ért. A) megtölt, tele tölt, telít, uvae vino suo inebriantur; radices inebriatae, a tulságos sok vizzel megölt; spiritus aeris flatibus venenatis inebriatur, mérges fuvallatokkal telik meg. B) i. aures alicui tele locsogja.