inebrae (inhibrae ),

oly madarak, a melyek ha észlelés közben mutátják magokat, tiltják annak a megtevését, a miért madárjóslatra vártak. Paul. Diac. 109, 19, a hol még inebra mint kn. t. átalában mint tiltó jelenség van értelmezve; különben előfordul még e szó ez alakokban is: eniber, enubro (tul. esetben).