indulgentia, ae, nn. [indulgens]
1) engedékenység, elnézés, jóságosság, kegyesség (ellentét: severitas), in ali quem; átv. ért. (újk.) i. coeli, az égalj szelídsége.
2) küln. gyöngéd és kimélő szeretet, gyöngédség; educari in sinu et i. matris; i. fortunae, kedvezése. ||
3) átv. ért. elengedés, még pedig: a) büntetés elengedése, küln. egyh. a világi büntetés, az egyházi vezeklés elengedése, bünbocsánat, bucsu; b) adóelengedés.