[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

inductor, oris, hn. [induco]

1) sajátlag behuzó, tréfásan átv. ért. (Pl.) megverő.

2) kopó, küln. szarvas vad nyomozására idomított. ||

3) ind. literarum, fordítása e görög szónak: grammatoeisagwgos, a szentirás ismeretébe bevezető.