[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

inductio, onis, nn. [induco]

1) bevezetés (lásd induco), aquarum; i. juvenum, felléptetés a színpadon; innen

2) átv. ért. A) ind. animi, a) szívbeli vonzalom, valakihez való hajlandóság, jó indulat; b) határozott szándék, szilárd feltétel. B) mint szónoki alakzat: a) personarum ficta ind. = proswpopoiYa, költött személyek megszólaltatása, vagy személyek költött megszólaltatása; b) erroris ind. = apoplanhsis, tévedésbe ejtés, csábítás. C) = epagwgh, bizonyítás hasonló példákból és esetekből való következtetés utján. || D) = upoqesis, feltevés.

3) bevonás, beborítás: a) névk. nagy ponyvák, a melyeket a forum, szinház stb. felett kifeszítettek; velorum inductiones; b) meszelés; c) borogatás; d) viasztáblán való irás kitörlése (új viaszboríték rákenésével).