indictio, onis, nn. [2. indico] (újk. )

1) kihirdetés, hirül adás, funeris; belli, hadüzenet.

2) Küln. A) valamely szolgálmány hirdetése, azaz kirovása, és innen névk. a kihirdetett, kirótt rendkivüli adó, rovatal. B) egy tizenöt éves forduló az időszámításban.