amoenus, mn. kf. és ff.

1) helyiségről, gyönyörű, bájos, szép (tárgyilagosan magában véve, vesd ö. dulcis: latebrae aa., melyek valakinek szépeknek látszanak, aa., melyek valósággal szépek), locus, ora.

2) (többnyire újk.) más tárgyakról, kellemes, gyönyörködtető, mulatságos, az érzékeknek kedves, ingenium, fructus; cultus amoenior, felette szép, kitünő öltözet.