incurso, 1. k.

hatósbított incurro, mit láss, (költ.) valaminek neki fut v. szalad, rupibus. Küln. A) valaminek v. valakinek ellenségesen neki megy, rátör, in aliquem, in agmen Romanorum; innen megtámad, i. aliquem, agros Romanorum, agmen incursatum ab equitibus, melyet a lovasság megrohant. B) i. auribus, oculis füllel, szemmel találkozik.