incorruptus, mn.

1) romlatlan, sértetlen: sanguis i.; templum, le nem rontott, praeda, meg nem kevesbített.

2) átv. ért. A) hamisítatlan, ígazi, becsületes, fides, animus; i. sensus, melyben csalódni nem lehet, biztos, judicium, helyes. B) virgo i., szűz, tiszta. C) megvesztegetetlen v. meg nem vesztegethető, félre nem vezetett, judex.