inconditus, mn. [condo]

1) rendezetlen, nem szabályozott, acies, ordo ramorum; innen átv. ért. mesterség nélkül való, szabálytalan, durva, genus dicendi, verba, carmina; barbaria i., libertas i.

2) (újk.) eltemetetlen.

3) gsz. el nem tett, raktárba nem helyezett.

||4) nem teremtett.