incommodum, i, kn. [incommodus mn. kn.]

1) kényelmetlenség: locus ille plus habet adjumenti quam incommodi.

2) nehézség, baj, alkalmatlanság, viszontagság, rövidség, hátramaradás: officii incommodo, accipere i., szenvedni, afferre i., okozni; i. valetudinis, gyengélkedés; ii. et difficultates, így küln. enyhítő kifejezésképpen szerencsétlenség, csapás, vereség s több efféle.