†amitto, etc. 3.

1) (ősk.) magától elküld, aliquem.

2) elhagy, elbocsát, elereszt: a. filium a se, hostem saucium e manibus, aliquem e conspectu, praedam ex oculis et manibus. Innen átv. ért.: a. occasionem, tempus, használatlan engedi elmulni; a. fidem, szavát megszegi; sacramentum amittitur, megszünik, érvénytelenné válik; a. spem, felhagy.

3) elveszít (ugy hogy a tárgy nincs többé birtokában, vesd ö. perdo): a. pecuniam; Decius amisit vitam, at non perdidit, elvesztette életét, de nem dobta oda hasztalan; a. litem, elveszti perét.