inclamo, 1.

1) kiált v. kiabál valakinek: i. alicui ut opem ferat fratri; i. in eum, se vidisse etc., kikiáltotta, hogy stb.

2) valakit hí, szólít, comitem; si inclamaro, advola, ha szólítlak. Küln. a) segítségre hí, szólít, nemo inclamavit; b) szidva, mocskolva szólít, szid, mocskol, aliquem.